Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
andre

Egy érdekes történetet kellene veletek megosztanom…

Fejezetek a part.ingyenblog.hu folytatása · 7 hónapja
Elindult a legény a lelkitársához, a lelkitársa közben másra figyelt, így nem vette észre, azt a lehetőséget, amit élete végéig bánhat, ha nem lesz valaki, aki segítségét felajánlja. Közben a lelkitárs próbálkozott, hátha mással is lehetősége leszen, csak valamit elfelejtett, a pecsétet feltörni csak úgy lehet, ha a másik fele is megteszi. Kérdés, miért tette volna meg, amikor teljesen felkészülten érkezett annyiszor a lelkitársához, csak éppen a lelkitársának minden fontosabb volt, innen is akart, meg onnan is. Teltek a hónapok, melyek lassan évek lettek, de még mindig nem jött rá, arra, amit már az első pillanatban is tudott. Folytatta s folytatgatta, próbálta a lehetetlent, de mikor képtelenségnek tartott események érték, akkor vette észre, hogy minden mozdulatával, mit ellentétesen vett a tömeggel, sokkal közelebb került a lelkitársával létező közös úthoz. Kicsit elgondolkodott, majd feltette azt a kérdést, amit annyiszor hallhatott és olvashatott a lelkitársa leveleiből. Megint újból elgondolkodott, majdan az első segítséget megtalálva, már nem tért le az útról. Előbb szegénykének a cselekedetei által vett tetteket kellett célirányba terelnie. Meg akarta kérni a segítséget valami, olyanra amit mástól nem mert volna, csak olyan személytől, aki szintén hasonló. Többször kérdezte tőle, s mindig azt a választ kapta, csak akkor ha az egységet nem veszélyezteted. Teltek múltak a hetek, míg az egyik nap, elérkezett az a pillanat. Tudta a célirányt, már a segítségét is megértette miért mondta amiket akkor mondott. Tudta a minden, az nem szójáték, mint a minden mindennel az se szójáték, ha képes felfogni annak a jelentését. Félszegen bekopogtatott a segítségéhez, s kérte, hogy távolról is próbáljon segíteni nekik, mert ő készen érzi magát arra. Elindult, ötven kilométer után meggondolta magát, s visszafelé indult már, amikor eszébe jutott, ekkor mi kell ahhoz, hogy meglegyen. A meglegyen előtte volt, de nem merte felhívni, inkább küldött egy szöveges üzenetet, melyben leírta, hogy mikor érkezik. Szépen leírt mindent, csak éppen azt felejtette el, a nagy kapkodásban, hogy hol találkoznak. A lelkitársa pedig szépen kiigazította, így már lényegében nem avatkozhattak volna közbe, de mégis voltak azok, akik ezt újból megtették.

Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Fejezetek a part.ingyenblog.hu folytatása
Ha a leányhölgy apácalelkületű és a fiúférfi atyalelkületű akkor kész az őszinte házaspár igaz szeretetben, alázatos hűségben, bizalmas odaadással. Más esetben jobb ha megvárják azt, aki kikényszeríti belőlük az őszinte alázatos bizalmas odaadó szeretetet. Ez egy közreműködő segítő blog azoknak, akik már rájöttek, hogy merre van a lelkitársuk, csak a mondvacsinált ürügyek miatt képtelennek érzik csatlakozni. S amikor meg képesek akkor meg újabb bonyodalmakat okoznak vagy az aggodalmaskodásukkal, esetleg kételkedésükkel, vagy azzal, hogy még saját magukat is letagadják, mert valami oknál fogva bálványt alkottak a lelkitársukból. Lelkitársaknak segítségül addig is: a-k-v.blogspot.com, andre.hupont.hu , nyomban.blogger.hu , uzene.blogolj.net valamint egy g+-os közösség: https://plus.google.com/communities/115634687183861093172