LELKIISMERETVIZSGÁLAT: önnevelés, aszkézis.

“Aki meg akarja találni életét, elveszíti azt, de aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt.”
(Mt 10,39)

Kitartásra nevelem-e magamat?
Teljesítem-e a vállalt feladatokat?
Van-e önmegtagadás a hétköznapjaimban?
Készítek-e tervet elõre, vagy elfogadom-e, ami alkalomszerûen adódik?
Megfékezem-e indulataimat, ha váratlan esemény történik?
Naponkénti erõfeszítéseim bizonyítják-e Jézusnak adott igenemet?
Hogyan végzek önmegtagadást (észrevétlenül, szeretetbõl vagy farizeus módon)?
Önmegtagadásaim elõsegítik-e a hibáim elleni harcot?
Fegyelmezem-e a kedélyhullámzásomat, hogy ne befolyásolja szolgálatomat?
Fegyelmezem-e a tekintetemet és a hallásomat (hogy ne lássak és ne halljak meg mindent)?
Vigyázok-e a nyelvemre?
Pletykálkodtam-e?
Jóvátettem-e a megszólást vagy a rágalmazó beszédet?
Szúrós megjegyzést kerülök-e?
Mondok-e elhamarkodott ítéleteket?
Van-e bennem makacsság, önfejûség?
Felülvizsgálom-e idõnként a nézeteimet?
A megismert jobbat el tudom-e fogadni, ha ellenkezik addigi szokásaimmal?
Törekszem-e a teljesebb önismeretre?
Ismerem-e a fõ hibáimat, és hogyan gyõzök ellenük (önérvényesítés, kötödés, ragaszkodás az anyagiakhoz stb)?
Sokat panaszkodom-e?
Hogyan fogadom a megpróbáltatásokat?
Nem vagyok-e szeszélyes?
Vannak-e “bogaraim”, amelyek másokat megterhelnek?
Küzdök-e a türelmetlenség, indulatosság, túlérzékenység ellen?
Tudok-e meghallgatni másokat?
Van-e helye az életemben a böjtnek?
Rendet és mértéket tartok-e az étkezésben?
Tudok-e a lényegtelen dolgokban engedni a béke és a szeretet érdekében?
Kész vagyok-e jézusi módon engedelmeskedni?
Törekszem-e a pontosságra, ígéreteim betartására?
Elkerülöm-e a túlterhelést?
Komolyan veszem-e az önképzést?