Az ösztönök hibás és helyes működtetése

Az ösztönök egymással összefüggenek. Egymás hatásait felerősítik. Egyik területen való önfegyelem kihat a másik területre is. Ezért érdemes velük foglalkozni nemcsak a bűnbánat, gyónásra való előkészület miatt, hanem a helyes életvitel miatt is. Ezek helyes működtetése nélkül nem haladhatunk előre azon az úton sem, amire Barnabás kalauzolásában ezen a lelkigyakorlaton elindulunk

Ezért célszerű kicsit az ösztönök működésével egy szinttel mélyebben is foglalkozni, mint amilyen az előbbi felsorolás volt. Jó, ha ismerjük megnyilvánulásaikat, hogy meg tudjuk fékezni túlzott érvényesülésüket, hogy a hozzájuk kapcsolódó főbűnök helyett az erényeké lehessen a főszerep.

Táplálkozás ösztöne (1)

Helytelen kiélése a torkosság. Ennek káros hatásai, hogy állati színvonalon tartanak, aláássák az egészséget, megrövidítik az életet. Az iszákos tönkreteszi létének anyagi és erkölcsi alapját, utódainak gyenge idegrendszert, betegségeket örökít át. További káros következményei lehetnek: eltunyulás, restség, érzékiség, önzés felerősödése, képzelőtehetség elszabadulása, akarat elgyengülése.

Helyes megélése a mértékletesség. A mértékletesség a négy sarkalatos erény egyike. Ez segíti bennünk az akarat uralmát az érzékek, érzelmek, vágyak felett.

A mértékletesség egyik megnyilvánulása a böjt. A böjtnek tisztító hatásai is vannak, amit manapság már el is túloznak. Hogyan célszerű a böjtöt gyakorolni? Fogyasszunk tápláló és egyszerű ételeket. Annyit fogyasszunk, ami a testi erő fenntartásához szükséges.

A túlzott önmegtagadásokat viszont kerüljük, mert ezek visszaüthetnek, betegségeket is létrehozhatnak. Akár esztek, akár isztok vagy bármi mást tesztek, tegyetek mindent Isten dicsőségére (1Kor 10,31).

Az étkezés legyen egyúttal a másokkal való közösség ápolásának az alkalma. A finomabb falatok átengedése pedig alkalom lehet a szeretet gyakorlására.

Tevékenység ösztöne (2)

A munka által fejlődik ki testi-lelki életünk, erősödnek képességeink. Az egész teremtett világ tökéletesedik általa

Helytelen megélése a jóra való restség.

Ez irtózás minden erőfeszítéstől. Irtózás a kegyelmi élettől, irtózás az imától, az áldozattól, a vallásos cselekedetektől.

Káros következményei a betegségekre való fogékonyság, elmaradott szellemi képességek, gyermeki fokon megrekedt lelkiélet, feladatoknak való megfelelni nem tudás. Ennek következtében boldogtalanság. Nem bontakozik ki benne a komoly, tevékeny szeretet. Egyéb ösztönös vadhajtások is jelentkeznek, mint például a paráznaság, a megszólás, a falánkság, stb.

Meg kell jegyeznünk, hogy a helyes pihenés nem restség

A tevékenységi ösztön helyes megélése a szorgalom

Ez hozzájárul egyéniségünk kibontakoztatásához. Általa szerezzük meg az önmagunk és családunk fenntartásához szükséges javakat. A munka fő célja Isten megdicsőítése. De ezt próbáljuk ne csak magunkban, hanem Jézussal egyesülten végezni

Milyen legyen a munkánk? Lelkiismeretes, minőségi. Kerüljük a túlhajtást, a csak kifelé való tevékenységet, mert az kizsákmányol, tönkretesz.

Befelé irányuló munkánk, lelkiéletünk is legyen.

Gyűjtés ösztöne (3)

Azoknak a javaknak a megszerzésére irányul, amelyek az életet szolgálják. Hátterében az önfenntartás ösztöne áll. Kiegészítője, mozgatója a tevékenység ösztönének. Szociális, társadalmi vonatkozásai is vannak. Családok, közösségek gyűjtenek saját érdekükben. A túlzott meggazdagodás viszont kiváltja mások irigységét, háborúkhoz, forradalmakhoz vezethet.

Helytelen megélése a kapzsiság, fösvénység. Ez a túlzásba vitt szerzési és megtartási ösztön. A földi javakhoz való rendetlen ragaszkodás. A kapzsi és fösvény a pénzt és a földi javakat tekinti életcéljának.

A kapzsiság káros következményei.

A kapzsi túlhajszolja saját magát. Megkárosít másokat. A kapzsi életében az Isten- és felebaráti szeretet háttérbe szorul. Aki ennek rabságába kerül, az elveszíti fogékonyságát az örök javak iránt. Milyen nehezen jut be a gazdag Isten országába (Mk 10,23). Senki nem szolgálhat két úrnak, vagy gyűlöli az egyiket és szereti a másikat, vagy egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak (Mt 6,24). A kapzsiság kifejlesztheti az emberben a fényűzést és az élvezetvágyat. Következménye lehet az elpuhultság, az érzékiség, a lustaság. Felfuvalkodottá, keményszívűvé, érzéketlenné tesz mások nyomora iránt. Mások kizsákmányolása, megcsalása, kihasználása következhet belőle. Micsoda károkat okozott és okoz a gyarmatosítás, és a féktelen gazdagodási vágy. Tervek születtek ennek következtében már az emberiség egy részének a kiirtására.

A gyűjtés ösztönének helyes megélése a szegénység

De ez nem földhözragadtság, tétlenség, elhanyagoltság, hanem szabadság a kapzsiságtól, fösvénységtől, az anyagiak miatti túlzott aggódástól. Függetlenség az anyagiaktól, a lelki javak uralma. Keressétek elsősorban Isten országát és annak igazságát, és ezeket mind megkapjátok hozzá (Mt 6,35)!

Az anyagi javak a lélekben szegény számára olyanok, mint a cserép a virágnak. Milyen volt Jézus szegénysége? Ismeritek Urunk, Jézus Krisztus jótékonyságát. Ő, a gazdag értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok (2Kor 8,9). Jézus tanácsa az őt szorosabban követni szándékozóknak? Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van és árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán jöjj, kövess engem (Mt 19,21) Ez nem parancs, hanem csak tanács.

Érvényesülési ösztön (4)

Nem más, mint az emberben rejlő képességek kifejtése, működtetése. Az emberben lévő becsvágy, elismerés utáni vágy önmagában nem nevezhető rossznak. Szerepe, hogy segíti az egyén kibontakozásár, boldogulását. Segíti a család, a társadalom fejlődését, a kultúra gyarapodását.

Az évényesülési ösztön eltorzulásai a kevélység, a hiúság, a csökkentértékűség-tudat, vagy kisebbrendűségi érzés.

A kevélység önbálványozás, a saját képességek túlbecsülése , a saját hibák alábecsülése. Mások kevésre becsülése, bántása, háttérbe szorítása, kihasználása, letiprása. A legkárosabb megnyilvánulása Isten saját életéből való kizárása. Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad (Jak 4,6). A szeretet nem tud kifejlődni a kevélyben. Megbontja a békét az emberek között.

A Hiúság a kevélység mellékhajtása. A hiú ember jellemzői. Mindig közönség kell neki. Fecsegő, dicsekvő, megbízhatatlan. Az érdekesség kedvéért feláldozza az igazságot. Nagyít, nagyzol, megszól, rágalmaz. A külsőre ad, belső lelki világát elhanyagolja. Csak azokat szereti, akik megtapsolják, megcsodálják.

Csökkentértékűség, kisebbrendűségi érzés

Jellemzői: félszegség, tehetetlenség, visszahúzódás, bezárkózás, elkeseredés, levertség. Másokkal szemben legegyszerűbb igényeit se tudja érvényesíteni. Sikertelenségek övezik az ilyen ember életét. Mások terhére van. Mindenhez bátortalanul, erőtlenül, bizalmatlanul nyúl. Az ilyen ember életképtelen, nagyvonalú szeretetre alkalmatlan

Hogyan lehet ezt orvosolni? A helyes öntudat felébresztésével, önmaga és saját erőinek a helyes értékelésével. A biztonságérzet, bátorság kifejlesztéével.

Az érvényesülési ösztön helyes megélése az alázatosság, a helyes önértékelés, mások helyes értékelése és a szerénység

Az alázatosság az igazság útján való járás. Isten első helyre állítása, főszerephez juttatása minden területen. Az alázatos ember mindent Istenhez mér, az Ő akaratát igyekszik teljesíteni. Nem a saját dicsőségét keresi, hanem Istenét

A helyes önértékelés alapja: Isten által vagyok, aki vagyok (1Kor 15,10) A helyes önértékeléssel rendelkező ismeri, kibontakoztatja a saját értékeit, kezeli saját hibáit és hiányait

Helyesen az értékel másokat, aki Isten gyermekének tart minden embert. Éppen ezért szolgálja, segíti, tökéletesíti őket.

A szerénység az alázatosság testvérerénye. Az Istennek való tetszeni akarás, az Istenhez való hasonlóságra törekvés. Pál apostol így fogalmazza: Talán embereknek akarok tetszeni? Ha még emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája (Gal 1,9-10)

Társas ösztön (5)

Célja az egyéni lét fenntartása és a fajfenntartás

Helytelen megélése az irigység és az erőszak

Az irigység a társas ösztön megélésének egyik elferdülése. Az azonos helyzetű vagy foglalkozású emberek között lép fel. Egyik fő megnyilvánulási formája a vetélytárs akadályozása. A irigy ember igyekszik másokat megfosztani javaiktól, ennek érdekében ilyenféle tevékenységeket végez: károkozás, áskálódás, mások fúrása, besúgás, rágalmazás. Vetélytársa hibáit felnagyítja, jó tulajdonságait lekicsinyíti. Az irigy emberre jellemző a rosszhiszeműség, a rossz feltételezése, a káröröm. Mások jóléte a szomorúság érzelmét váltja ki belőle.

Ahol az irigység elhatalmasodik, ott a gyűlölködés, veszekedés, viszály állandósul. Egészségtelen versengés támad. Ennek kiváló melegágya a Facebook. Nekem ez van, az van, itt jártam, Ahol ugyanis irigység és vetélkedés van, ott békétlenség uralkodik, meg minden más hitványság (Jak 3,16).

A társas ösztön helytelen megélésének a másik formája az erőszak. Ez az önzés erőteljes megnyilvánulása.

Megjelenési formái a zsarnokság, a hisztéria (azoknál lép fel, akik nem tudják akaratukat egyenes úton érvényesíteni), indulatos tettek, harag, a többi ember személye és birtoka elleni erőszak, a saját személy és birtok elleni erőszak ( öngyilkosok, saját javaikat rongálók), Isten elleni erőszak (káromkodók, a természetet rongálók, művészet, mesterség elleni bűnösök, uzsorások???)

A társas ösztön helyes megélése az önzetlen szeretet. Ennek megnyilatkozása, gyümölcse a jóság. Akire azt mondjuk, hogy ez egy jó ember. Az önzetlen szeretet nemcsak érzelem, hanem tevékenység, önfeláldozás, lemondás mások javára.

Hogyan lehet ezt elsajátítani? Gyakori elmélkedéssel Jézus jóságáról, szeretetéről. Ehhez segít hozzá ez az egész lelkigyakorlat. Törekedjék mindegyikünk felebarátja kedvére, javára, épülésére. Hiszen Krisztus sem kereste a maga kedvét (Róm 15,2-3)!

Védekezés ösztöne (6)

Helytelen megélése a harag

Helyes megélése a szelidség

Mi a szerepe a védekezés ösztönének az életünkben? A földi élet folytonos harc, küzdelem. Ez az ösztön segíti ezt az életküzdelmet. Egymás érdekeit folytonosan keresztezzük. Egymás érvényesülését folytonosan akadályozzuk. A gondolkodás-hiány és az ördög sérelmeket láttatnak ott is, ahol közös érdekek vannak

A védekezés ösztönének helytelen kiélése a harag A harag az ösztönös védekezés bűnös eltorzulása. Hogyan támad bennünk a harag?

kellemetlenség −>meglepetés −> bénultság −> indulatok.

Ha a haragnak szabad folyást engedünk az gyengíti, pusztítja, megöli saját magában és másokban a szeretetet. Mindaz, aki gyűlöli testvérét, gyilkos (1 Jn 3,15).

A harag megélésével kapcsolatban két embertípus van.

Hirtelen természetű, indulatos: az ilyen szitkozódik, káromkodik, átkozódik

Indulatokat magába fojtó: esetleg évek múltán váratlanul törnek ki az indulatok

A nem helyesen kezelt harag más súlyos bűnök szülőanyja

A védekezés ösztönének helyes működtetése: a szelídség

A szelídség Jézus legsajátosabb erénye Jézus nemcsak parancsolja, hogy „szeressétek ellenségeteket, tegyetek jót velük”, hanem ő is megbocsát, és kéri számukra az Atya bocsánatát. Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselkednek. Bántóiért is szenved, értük is meghal, hogy el ne kárhozzanak, hanem megmeneküljenek.

A szelíd ember hogyan viselkedik? Az indulatok légkörében a pillanatok hatása alól önuralommal igyekszik magát szabaddá tenni.

A harag haragot, az ellenségeskedés ellenségeskedést szül. A haragos ember elől, ha lehet, térjünk ki, célunkat próbáljuk másként elérni.

A haragos, minket bántó embernek mindig fáj valami, mindig feszült valami miatt. Ha okot adtunk rá, tegyük jóvá, kérjünk bocsánatot. Az engedékenység, a szelíd válasz, a nyugodt hang feloldja a másikban a feszültséget.

A szelídség nem erőtlenség, a szelídségben csonttörő erő van. Jézus iránti szeretetből húzhatjuk a rövidebbet is. A minket ért bántásokat, kellemetlenségeket fel is ajánlhatjuk

· esetleg éppen a bántóért

· a saját tisztulásunkra, tökéletesedésünkre

· mások lelkének megmentésére



Fajfenntartás ösztöne (7)

Ez az ösztön az emberiség fennmaradását és értékeinek a továbbadását szolgálja Ennek nagyok és végzetesek az eltorzulásai. Helyes használatát szigorú isteni parancsok védik. Egyedüli Istentől rendelt érvényesülési területe a család. Ebből az ösztönből származik minden természetes szeretet: a fiatalok egymás iránti érdeklődése, szeretete, a szülői szeretet, a rokoni szeretet

Negatív megélése a bujaság. Ez nem más mint az eredeti bűn által megromlott ember érzéki magatartása. Saját testünkről azt mondja a Szentírás, hogy az Isten temploma. A bujaságot, a paráznaságot Isten temploma meggyalázásának tekinti. Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatoké (1Kor 6,19)? Jézus és az Ő misztikus teste iránti bűn is egyben. Nem tudjátok, hogy testetek Krisztus tagja? Leválasszam talán Krisztus tagját és parázna nő tagjává tegyem? Isten mentsen (1Kor 6,15)!

A gonosz üde, jóleső, csábító valaminek mutatja be a paráználkodást. Káros hatásait, amelyek számosak, elfedi előlünk. Melyek ezek a káros hatások?

· Megöli, meghamisítja, megrontja a szeretetet

· Önzővé tesz

· Kiöli a gyermekek iránti szeretetet

· Még a saját gyermekek gyilkosává is tesz (abortusz)

· Feldúlja és tönkreteszi a családok békés szeretetét

· Kizár Isten országából Ne ámítsátok magatokat. Sem parázna, sem házasságtörő, sem kéjelgő, sem fajtalan... nem részesül Isten országában (1Kor 6,10).

A fajfenntartás ösztönének helyes megélése a tisztaság

A tisztaság uralom a test minden kívánsága felett. A gondolatok, vágyak, érzések, tettek megfékezése. A nemi ösztön Istentől rendelt keretek közti megélése. Ugyanakkor a Krisztushoz tartozás fontos eszköze is. A test nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért... Aki az Úrral egyesül, egy lélek vele (1Kor 6,13-17).

Az Isten országáért vállalt szüzesség Isten külön ajándéka. Mindenki saját ajándékát kapta Istentől, egyik ilyent, a másik olyant (1 Kor 7,7). Átütő erejű apostolkodást tesz lehetővé. A cölibátus testestül-lelkestül való istenszolgálat.

Az állapotbeli tisztaság megtartása, bár nem mindenkinek egyformán könnyű, ill. nehéz, de Isten kegyelmével minden kereszténynek lehetséges

· Megőrzésének és növelésének az eszközei

· A Krisztushoz tartozás tudatának a megerősítése

· Az idézett szentírási helyek gyakori megfontolása

· Imádság

· Gyakori szentségekhez járulás

· Gyónás (Elesés után rögtön felkelni, nem fekve maradni)

· Méltó szentáldozás

· Mária-tisztelet, szentek, angyalok tisztelete, gyakori segítségül hívásuk

· Bűnalkalmak kerülése

o Alázattal elismerni, hogy Isten segítsége nélkül könnyen elbukhatom

o Kezdetben ellenállni

o A síugró, ha már elindult a sáncról, nem tud megállni

o Ábrándozások kerülése, képzelet megfegyelmezése

o Kíváncsiság, érzelgősség, gyöngédség utáni vágy megfékezése

· Komoly életcél, rendszeres munka

· Gondolatvilágunk, fantáziánk értékes gondolatokkal, képekkel való megtöltése

· Állapotbeli munkát kiegészítő tevékenységek

o Szellemi munkásnak mozgás

o Fizikai munkásnak értékes olvasmányok

· A másik nemhez tartozókat, a többi embert Isten szemével nézni

o Krisztusban testvérem minden ember

o Isten fiai vagytok mindnyájan a Krisztus Jézusba vetett hit által. Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra (Gal 3,27-29).