Még engem is meglep, hogy mire fajul az, hogy még milyen indokokat találnak a felek, de nem veszik észre, hogy a múltjukban elkövetett események vonzata. Nem értik, egy kicsikét sem képesek felfogni ok-cél-ürügy hármas valójában össze lehet forrasztani, egyszerűen, de hát akkor majd mit mond a másik felem. Mégis mit mondana, örülök, hogy megérkeztél, legalábbis ezt kellene mondani, de sajnos erre képtelen a többség. Az okát felesleges elhallgatni, mivel azzal kellene kezdeni a kapcsolat egységgé alakulását, csakhát hogyan gondolja, hogy ... inkább ... meg ... Egyszerű mégis túlbonyolítjuk, egyszerű mégis képtelenségnek tünik, egyszerű, de hát akkor nem lehetnek egymás között titkaitok, s ez oly sokakat visszariaszt. Kérdem tőletek, mégis miért kacsingattok másfelé, amikor már szinte a háború az országunkat is elérte. Mégis miért, könnyebb vádaskodni, s bizonygatni, hogy azért nem mert a másik felem, arról ezt meg azt hallottam. Egyáltalán megbizonyosodtál róla, vagy hallgatsz azokra akiknek nem érdeke, hogy még egy erősebb pontegység alakuljon ki. Eldöntheted, vádaskodsz, vagy minden lehetőséget megkeresel, hogy a lelkitársadat ne bántsd meg, de minden segítséget megadsz neki, hogy tudjon kapcsolódni. Amit leírtok, hogy ezt, meg azt várjátok el már az első személyes találkozásnál, ahhoz még nagyon sokat kell tanulnotok, mert a múlt visszaránt bennetek. Elégedjetek meg azzal, hogy ott van az, akivel leéled az életed, szíveitek egymásnak felelgetnek, s mondjuk még jó lenne ezért hálát is adni egyszerű teremtményként, ami ezen felül van az mind ajándék, mint ahogyan egymásnak az ajándékai is vagytok.