ZEITGEIST a 2 világháborúban és közte lévő időszakban

I. világháború

1914-ben tört ki az első világháború az angolok és németek mint fő ellenfelek között. Amerikának semmi köze sem volt hozzá. Wodrow Wilson semlegességet hirdetett. De a felszín alatt már keresték a belépés lehetőségét. Jennings akkori külügyminiszter szerint: "A bankok nagy érdekeltséget mutattak a belépésre, mivel ez hatalmas lehetőség volt számukra a profit megszerzésére. Látnunk kell, hogy a nemzetközi bankok számára a háború hatalmas nyereség. Arra készteti az országot, hogy még több pénzt kölcsönözzön a jegybanktól, persze kamatokkal terhelve."

Wilson elnök tanácsadója Edward House ezredes volt, aki közeli viszonyban állt a nemzetközi bankárokkal. Közte és Anglia külügyminisztere között lezajlott egy beszélgetés arról, hogy miként lehetne Amerikát is bevonni a háborúba. Grey megkérdezte: "...mi történne, ha a németek elsüllyesztenének egy óceánjárót amerikaiakkal a fedélzeten?"
House szerint "ez akkora felháborodást szülne, amely az Egyesült Államok hadba lépését eredményezné."
Tehát 1915-ben a Lousitania nevű hajót gyorsan német vizekre küldték és persze ahogy várni lehetett, a német tengeralattjárók meg is torpedózták, felrobbantva a hajóban tárolt robbanóanyagot és megölve 1200 embert.

Hogy jobban látni lehessen ezt a színjátékot, nézzük meg azt a német nagykövetség által feladott hirdetést a New York Times-ban, amelyben felhívják az amerikaiak figyelmét, hogy csak saját felelősségükre szálljanak fel a Lousitania fedélzetére, mivel az háborús övezetbe tart és mint ilyen, megsemmisítésre kerülhet. A Lousitania elsüllyesztése Amerikában dühöt váltott ki és röviddel ezután Amerika is belépett a háborúba. 323 ezer amerikai halottat hozott a háború. J.D. Rockefeller 200 millióval lett gazdagabb. Amerikának a háború 30 milliárd dollárba került, melyet persze a jegybanktól vettek kölcsön kamatostól, tovább gazdagítva a nemzetközi bankárokat.

II. világháború

1941 december 7-én a japánok megtámadták Pearl Harbort és ezzel Amerika belépett a második világháborúba. Roosevelt elnök a napot úgy nevezte, hogy az örökre szégyenteljes marad. Az, de nem a japánok meglepetésszerű támadása miatt.

60 évvel az események után egyértelmű, hogy nem csak hetekkel korábban tudtak a támadásról az amerikaiak, hanem a támadást kiprovokálták. Roosevelt családja a 18. századtól bankárcsalád, Frederick nagybátyja a jegybanki tanácsban ült, szimpatizálva a nemzetközi bankárokkal. Érdekük volt, hogy Amerika belépjen a háborúba.

Ahogy láthattuk semmi sem hoz nagyobb profitot a nemzetközi bankárok számára a háborúnál. Harry Stimpson, az elnök háborús ügyekkel megbízott minisztere lejegyezte egy 1941. november 25-én elhangzott beszélgetését az elnökkel:
"A kérdés az volt, hogyan kényszerítsük őket az első lövésre. Fontos volt, hogy a japánok lépjenek elsőként, így nem lesz kérdéses, hogy kik is az agresszorok."
A Pearl Harbor-i támadás előtt Roosevelt mindent megtett azért, hogy kiprovokálja a támadást. Beszüntette az üzemanyag szállításokat Japánnak, befagyasztotta az amerikai japán érdekeltségeket, támogatta Kínát és segélyezte az angolokat, melyek a nemzetközi hadi törvények teljes megszegése.

December 4-én, négy nappal a támadás előtt az ausztrál felderítés már közölte az amerikaiakkal, hogy egy japán különítmény halad Pearl Harbor felé. Rooseveltet ez nem érdekelte. 2400 katona halt meg Pearl Harborban. Előtte az amerikaiak 83 százaléka volt háborúellenes, a támadást követően egymillióan jelentkeztek önkéntesnek a háborúba.

Fontos tudnunk, hogy a náci Németországot két oldalról támogatták. Egyik az I.G. Farben, mely Németország robbanóanyagainak 83 százalékát állította elő, illetve a ciklon B gázt, mellyel milliókat öltek meg. Ennek a vállalatnak egyik elhallgatott partnere a Rockefeller tulajdonában lévő olajvállalat volt. A német légierő gépei nem is voltak képesek repülni anélkül az adalékanyag nélkül, melyet Rockefeller szabadalmaztatott. A londoni bombázás nem jöhetett volna létre anélkül a 20 millió dolláros üzemanyag-szállítás nélkül, melyet a Rockefellerek olajvállalata bonyolított le a németek számára. Ez csak egy példa arra, hogy miként segítette az amerikai tőke mindkét háborúzó felet.

A másik vállalat a New York-i Union Bank, mely nem csak Hitler hatalomba kerülését finanszírozta, de a nácik pénzmosó bankjaként is funkcionált, több millió dollár náci pénzt tartva fiókjaiban. Az ellenséggel folytatott kereskedelmet megtiltó törvény alapján később a bankot fel is számolták. Mit gondolnak, ki volt a bank elnökhelyettese? Prescott Bush, a mostani elnök nagyapja, a korábbi elnökünk apja. Ne felejtsük ezt el, amikor a Bush család hovatartozásáról beszélünk.